Sebastian Vettel megadta az ellenfeleinek és a szurkolóknak a várva várt kegyelemdöfést a múlt vasárnapi Indiai Nagydíjon. A nyári szünet óta veretlen németet már nyugodtan hívhatjuk négyszeres világbajnoknak és végre nem kell a hajunkat tépnünk a különböző fejtegetésektől, hogy kinek, mikor, hányadik helyen kell célba érnie ahhoz, hogy matematikailag megtartsa esélyét a világbajnoki cím megnyerésére.
Lássuk be, Vettelnek az évad kezdete óta nem igazán volt ellenfele. A Mercedes-Ferrari-Lotus triumvirátus legjobbjai Melbourne óta egymástól lopták a pontokat, míg a Red Bull legjobbja már Malajzia, a szezon második futama után élre állt a pontversenyben. A silverstone-i gumifiaskó után sebtében megváltoztatott keverékek csak megerősítették a Red Bull és Sebastian Vettel vezető pozícióját. Hiába a világbajnok ellenfelek, melyikük csapata lett volna képes elgáncsolni a címvédőt? A versenyeiket az időmérőkön elbukó Lotus? A hullámzó teljesítményű Mercedes? A négy éve tempó után vadászó Ferrari? A Red Bullnál pontosan tudják, hogy a gyorsaság mellett a konzisztencia játszott kulcsszerepet abban, hogy zsinórban negyedszer sem találtak legyőzőre. Akaratlanul is felsejlik előttem az egy évtizeddel ezelőtti Forma-1 képe, ahol a Ferrari "Dream Team" Michael Schumacherrel, Ross Branwnnal, Jean Todttal és Rory Byrne-nel nyerte szinte rutinszerűen a világbajnoki serlegeket. Nem volt ellenfelük, de épp az Ágaskodó Paripa példája mutatja legjobban, milyen könnyen eljárhat az idő egy világverő csapat felett.
Baj van a Lotusnál. Nem azért, mert Alan Permane és Kimi Räikkönen nem a fentebb stíl szóvirágaival dobta meg egymást, hanem a fő támogató aspiráns kivárása miatt. A Lotus, ha nem tud megállapodást kötni a Quantum Motorsports befektetői csoporttal, komoly összegektől eshet el, így Grosjean csapattársának kiválasztásában nem a tehetség, hanem a pénz játszaná a döntő szerepet. Nico Hülkenberg ezzel minden bizonnyal integethetne a Lotus ülésének is, és utat nyithatna Pastor Maldonadónak, amennyiben a venezuelait tovább támogatná az állami olajvállalat. Pénz, pénz, pénz, nemcsak háborút dönt el, hanem versenyzői karriereket is.
Tényleg az f betűs szó hangzott el? Te jó ég! Ez nem lehet! Ebben a steril, gépies környezetben? Őszinte emberi megnyilvánulások? Szóljatok Morpheusnak, hiba történt a Mátrixban! Miközben jégcsákánnyal kell ütlegelni a Forma-1 és a "külvilág" közti méteres, manírral mázolt falat, rajongók egész csoportja kezd összeesküvés elméleteket gyártani csapat és versenyző viszonyáról, mikor az ingerküszöböt meg sem csiklandó maszlag helyett zsigerből jövő reakciókat látunk. Véglegesen megromlott Räikkönen és a csapat viszonya? A legjobb családban is vannak veszekedések, de az biztos, hogy a Lotusnál uralkodó hangulatnak nem feltétlenül tett jót az indiai affér.
Ha Kimi és a csapat között nem is lesz paprikás a hangulat, az biztosnak tűnik, hogy a Forma-1 és a Pirelli kapcsolata holtponthoz közeledik. Az olasz gumigyártó újra ultimátumot adott a sportnak: ha nem tesztelhetnek, nem maradnak. Amennyiben a gyár beváltaná fenyegetését, úgy óriási bajba kerülne a száguldó cirkusz, hisz gyakorlatilag két hónap alatt kellene új gumiszállítót találnia, ami szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Jó tárgyalási pozíciót harcolt ki tehát magának a Pirelli, de az Indiai Nagydíj után az ő felelősségüket is pedzegették: Gary Anderson szerint az olasz gumigyár sem feddhetetlen, mert rendre rossz keverékeket választanak a versenyekre. A Forma-1-et és a Pirellit egy cél hozta össze 2011-ben: a versenyek izgalmasabbá tétele, de így a gumik túl sok beszédtémát szolgáltatnak, miközben a szállítónak el kell viselnie, hogy hírnevét folyamatosan rombolják a kritikák. A Forma-1 látszólag jó úton indult el két évvel ezelőtt, de ez az út egyre inkább zsákutcába vezet. Fenyegetések és egymásra mutogatások helyett talán érdemes lenne lehiggadni és a közös érdekek felismerésével ésszerű döntéseket hozni. Persze mindig ez a legnehezebb.
Képek: AP Photo, Getty Images, F1Zone
