Ázsia Monacójába látogat a hétvégén a Forma-1, az európai szakasz zárása után. Szingapúr a villanyfényes futamával, a csillogással pár év alatt belopta magát a szurkolóktól egyre távolabb, a luxus brandekhez egyre közelebb kerülő világbajnokság szívébe. Bár a miniállam sikere megmutatja, a Forma-1 terjeszkedését sikerek is kísérik, az utóbbi években a naptárból kihullott új helyszínek csúfos kudarca sokat elárul a piaci alapon történő bővítés buktatóiról.
Törökország, Korea, India nagydíja mind elbukott, mert az üres lelátók hatalmas veszteséget termeltek a szervezőknek. Valencia is szembesült a ténnyel, hogy a Spanyolországot sújtó gazdasági válság közepén megengedhetetlen luxus Forma-1-es versenyre költeni. Közben tradicionális helyszínek kerülnek bajba a rendezési költségek miatt. Ismert történet Monzáé, vagy a német pályáké. Az autósport királykategóriája kis túlzással az olimpia anyagi vonzatával vetekedik: olyan országokban, ahol a politikusok számadással tartoznak a választóiknak, az adófizetők nem nézik jó szemmel pénzük luxusberuházásokra való herdálását. Ha pedig más támogatók sem jönnek, kész a német recept. Nyilvánvaló, hogy Németországban van pénz a Forma-1-re, de a szövetségi kormány nem ad, a tartományi pedig nem eleget. A soha meg nem valósuló New Jersey futamra már kár is szót fecsérelni.
Nincs bajom azzal, ha az F1 terjeszkedik. Elvégre világbajnokságról van szó és nem lehet örökké ugyanazokat a helyszíneket megtartani. A probléma ott kezdődik, ha olyan országok kapnak versenyrendezési jogot, ahol az embereket korlátozottan érdekli az autósport, olyan klasszikus pályák kárán, mint Monza, vagy Nürburgring.
Üdítő látni az F1 hódításaival szemben a MotoGP óvatos lépdelését. A nemrég kiadott, jövő évi előzetes versenynaptárban a 18 futamból 12 európai pályákon kerül megrendezésre, többségében klasszikus, régóta látogatott helyszíneken. A Gyorsaságimotoros-vb lassan terjeszkedik, de a kudarcok őket sem kerülik el: Isztambul és Sanghaj már évekkel ezelőtt elbúcsúzott, és sem a tavalyi évre várt brazil verseny, sem a 2016-ra ígért chilei futam nem került be végül a kalendáriumba, minthogy az általában unalmas Indianapolisi Nagydíjat sem látjuk jövőre. Visszatér viszont az először 1971-ben rendezett Osztrák Nagydíj a Red Bull Ringre.
Az utóbbi években Jerez és Sachsenring kis híján eltűnt, de mindkét nagydíjat sikerült megmenteni. Brno gyakorlatilag évről évre hosszabbít, csak Estoril hullott ki a klasszikusok közül 2012 után, valamint 2013-ban a rendkívül népszerű Laguna Seca, mely jelenleg új tulajdonosra vadászik. Az óvatos bővítés legújabb kiszemeltje Thaiföld, 2017-re tervezett bemutatkozását a Superbike-vb már előkészítette.
A MotoGP lassú terjeszkedése is megmutatja, milyen nehéz egy világbajnokságnak is megvetni a lábát olyan helyszíneken, ahol nincs igazi hagyománya az autó- és motorsportnak, vagy ahol a helyi sportkultúra háttérbe szorít minden mást. A piaci alapon való terjeszkedés racionális, de hiába rendeznek Indiában Forma-1-et, ha az embereket nem érdekli, vagy sokallják a jegyárakat. Egy ideális világban csak ott rendeznének nagydíjakat, ahol van rá nézői igény. Persze közel sem ideális világban élünk, és nem is fogunk soha, de ha egy közönség nélkül megtartott futam eltűnik a naptárból, egy kicsit közelebb kerülünk az ideákhoz.
Képek: eventfinda.sg, crash.net
