Amíg a Forma-1 rajongói a szezonnyitó Ausztrál Nagydíjig számolják a bántóan lassan múló téli napokat, talán nem is sejtik, micsoda parádé zajlik Melbourne-től nem messze egy festői szépségű helyszínen minden februárban. A délkelet-ausztráliai Bathurst 30 ezres lakosú városától nem messze fekszik a déli félteke Spa-Francorchamps-ja, a Mount Panorama Circuit, amely 6 km-es hosszúságával, szűk, gyors, egymásba fonódó kanyarjaival és 170 m szintkülönbségével a legnagyobb kihívást támasztja a kenguruk földjén élő versenyzőknek. A Bathursti 12 órás figyelemmel követése - csak úgy, mint en bloc az ausztrál motorsporté - a nagy időeltolódás miatt nehéz, de az internet korának hála ma már az efféle látványosságokról sem maradunk le.
53 autó alkotta az idei 12 órás rajtrácsát, a résztvevők főként a helyi GT sorozatok és a V8 Supercars túraautó-bajnokság állandó pilótái voltak, de a nemzetközi sportautó versenyzés ismert arcai is rajthoz álltak. A félnapos száguldás igencsak akciódús volt, számtalan kisebb baleset borzolta a kedélyeket, majd a bathursti nyár oly gyakori vendége, az eső tette nehezebbé az amúgy sem könnyű enduranszversenyt. A kockás zászlót végül a 36-os rajtszámú Erebus Motorsport SLS AMG Mercedes-e látta meg elsőként, melyben a Mr. DTM becenévre hallgató Bernd Schneider is helyet foglalt Thomas Jäger és Alex Roloff csapattársaként. Az autót az utóbbi vitte a célba, de a 11 óra alatt felépített egy körös előny ellenére Roloffnak nem az örömautózás jutott: az újra, meg újra eleredő esővel és a sötétedéssel kellett dacolnia az utolsó órában. A csapat másik autója a hatodik pozícióban szelte át a célvonalat, a 63-as számú kocsit a V8 Supercars két versenyzője, Tim Slade és Lee Holdsworth is átvette a 12 óra alatt. Az említett túraautós sorozatból a legjobban Shane van Gisbergen szerepelt: harmadik helyig repítette a VIP Petfoods támogatta Porsche 911-et. Van Gisbergen nem mellesleg az autósport-történelem legrövidebb ideig visszavonult versenyzője, az ausztrál november végén nyugdíjazta magát, majd január elején döntött a visszatérés mellett.
Nemcsak a helyi túraautózás képviseltette magát: a WTCC versenyzői három különböző csapat színeit öltötték magukra. Közülük a legelőkelőbb helyen a 2012-es világbajnok, Rob Huff végzett Peter Conroy és James Winslow társaként. Bár a Chevrolet hónapokkal a WTCC szezon finise előtt közölte kivonulását, úgy tűnik, a címvédő nem talál magának helyet a világbajnokságban és megerősítette, hogy valószínűleg Ausztráliában folytatja a versenyzést. Tizedikként ért célba egy Audival Darryl O'Young, aki idén már a harmadik hosszútávú versenyén vett részt, ezzel gyakorlatilag több kilométert megtéve, mint eddigi túraautós karrierje során összesen. Bár egy komplett csapatot vitt Bathurstbe, mégsem sikerült célba érnie Franz Engstlernek: a driftkirály Charles Ng azután csapta falnak a Z4-es BMW-t, hogy kissé megszédült a versenyzőcserénél kigyulladt autó füstjétől. A Team Engstler alig két órát volt pályán.
Ugyancsak balszerencse sújtotta a Mika Salo vezette Ferrarit: az első órában egy sereghajtóval való ütközés után az első futómű tört el a verseny egyharmadánál. A csapat napja mégis akkor fejeződött be, mikor a finn egyik csapattársa, John Bowe újabb töréstesztnek vetette alá a 458-ast. Náluk is balszerencsésebb volt a Forma-1-be 2009-ben kis híján bekerült Brendon Hartley, aki az utolsó percekben a pálya legmagasabb pontján ütközött falnak, miután elvesztette az irányítást Audija felett a vizes aszfalton.
Bár 12 óráig tartott, Bathurst a 24h Series négyversenyes sorozatának oszlopos tagja. Ennek a szériának az égisze alatt láthatunk majd egy remélhetőleg népes mezőnyt április 5-én és 6-án a Hungaroringi 12 óráson.
