Zajlik az élet a Német Túraautó-bajnokság háza táján. A hétvégén rendezik az idényzárót Hockenheimben, ahová három pilóta érkezik meg bajnokaspiránsként. A tabella élén Gary Paffett áll, aki 2005-ben már elhódította a trófeát, azonban DTM karrierje utána kissé megrekedt a Forma-1-es McLaren csapatnak végzett tesztpilótai munkálatok miatt. A brit idén ismét a csúcson végezhet, bár aggasztó jel lehet számára a szezon fele óta olvadó és már csak három egységnél álló előnye a pontversenyben. Legfőbb kihívója a Mercedesnél hét éven át versenyző, idén a BMW gárdáját erősítő Bruno Spengler. Első bajnoki győzelmére vár a kanadai és ha valaki, hát ő tudja, milyen elveszíteni azt: két második és két harmadik hely a legjobb eredménye az év végi összesítésekben. Spengler idén új erőre kapott, a csapatváltás pozitív hatással volt rá és talán soha nem volt ennyire motivált, köszönhetően annak, hogy a pontversenyben összegyűjtött hátrányát versenyek óta folyamatosan csökkenti és hogy a BMW történelmet írhat azzal, hogy 19 év távollét után visszatérésük évében rögtön győzni tudnak. A harmadik számú kihívó a hullámzó teljesítményt nyújtó Jamie Green, aki szintén Mercedes-szel hódítana. Az ő hátránya 18 pontra rúg, így a többieknél is nagyobb szerencsére lesz szüksége. Idén az Audi kimaradt a bajnoki küzdelemből, az új éra első trófeája tehát Stuttgartba, vagy Münchenbe kerül.
Új éra. Miért is? 2012-re egy kis ráncfelvarrást hajtottak végre a DTM-en. A 2004 óta futó szedánokat kupékra cserélték és egy régi/új márkával gazdagodott a mezőny, mely már úgy kellett a sorozatnak, mint egy falat kenyér. Az Opel 2005-ös "aufwiedersehen"-je óta Hans Werner Aufrecht, a sorozat "atyja" azon munkálkodott, hogy vonzóvá tegye a sorozatot a nagy német gyárak számára, munkájának gyümölcse a bajorok érkezésével mondhatjuk, beérett. Szükség is volt létszámbővítésre, mivel a versenyek színvonala erős zuhanást mutatott, de a BMW-vel vajon az izgalmak is visszatértek? A bajnoki csata eufóriájában érdemes a versenyeket önmagukban értékelni. Az eredmény véleményes: a futamok többsége még mindig a jól ismert sablon szerint zajlik: izgalmas rajt, aztán megmerevedő pozíciók, végül pedig egy rajt-cél győzelmet arató pilóta. Ezek tükrében meglepőnek tűnhet, hogy a DTM népszerűsége talán nagyobb, mint a Túraautó Világbajnokságé, bajnoki címének értéke pedig mit sem devalválódott az évek során. Miért? Németország mindig is a világ egyik vezető autógyártójának számított, az európai versenypályákat pedig már az 1920-as évektől kisebb-nagyobb megszakításokkal uralják, elég csak a 30-as évek Ezüstnyilára, vagy az 1965-ben megszűnt Auto Unionra gondolni. A motorsport elképesztően népszerű, a Német Túraautó-bajnokság Németországban tartott futamait mindig zsúfolt lelátók előtt tartják. Jó példa a DTM erősségére, hogy ez az egyetlen nemzeti túraautó-bajnokság a világon, ahol nemzetközi mezőny versenyez (észak- és dél-amerikai pilótával is) és hogy számos volt Forma-1-es pilóta igazolt karrierje befejezéseként (Keke Rosberg, Mika Hakkinen, Jean Alesi, Heinz-Harald Frentzen, David Coulthard).
A szezon végeztével viszont nemcsak a bajnoki küzdelem, hanem a jövő is szolgáltat beszédtémát az autósport berkein belül. 2010-ben jelentették be, hogy a DTM 2013-tól amerikai szériát indít, természetesen szerte az Egyesült Államok pályáin. Sok részletet ezen kívül még nem hoztak nyilvánosságra, de a folyamatosan tengeren túlra vágyó német autógyárak végre figyelemreméltó reklámot csinálhatnak maguknak az eddig főleg amerikai márkák uralta piacon.
Tegnap egy még érdekesebb hír látott napvilágot: a japán Super GT sorozat 2014-től legalább 2018-ig közös szabályrendszert fog alkalmazni a DTM-mel. Az illetékesek tovább csigázták az érdeklődőket, mikor nem kevesebbet állítottak, minthogy a két sorozat ún. csereversenyeket fog rendezni, mely vélhetően azt jelenti, hogy egy versenyhétvégén fog a két széria futni. Ami még fontos ebben az egyezményben, hogy a Honda, a Toyota és a Nissan beszállhat a német sorozatba, ahogy az Audi, a Mercedes és a BMW Amerika után keletre is tovább terjeszkedhet a Super GT által. Ha minden jól megy, akkor két év múlva akár hat (!) autógyár is jelen lehet a DTM-ben. Aufrecht tehát nem akármilyen megoldást talált a versenyek izgalomfaktorának növeléséhez és ha fáradozásai sikerrel járnak, többé senki sem fog szunyókálni túraautók kellemes zajában vasárnap délutánonként.