ChampCar - alakult 1979-ben, megszűnt 2008-ban
Az elmúlt egy évtizedben csődbe jutott versenysorozatok közül a legnagyobb és legkacifántosabb múlttal kétségkívül a ChampCar rendelkezik. CART IndyCar néven alakult 1979-ben, és 1996-ig ezen a néven is futott, mígnem ugyanebben az évben az Indianapolis Motor Speedway (IMS) vezetője, Tony George ketté nem szakította az észak-amerikai formaautós versenyzést, melynek hanyatlása ettől kezdve datálható. Mivel az IndyCar névhasználat jogáról az indianapolisi pálya vezetése, tehát George döntött, nem hosszabbította meg a működtető szervezettel, a CART-tal a névhasználati szerződést, így 1997-től a széria szimplán CART néven futott tovább 2003-ig. Ekkor a csoport csődbe ment, kis híján magával rántva a bajnokságot. Óriási erőfeszítések árán a csapatok gyakorlatilag pár héttel a 2004-es szezon rajtja előtt mentették meg a CART-ot, mely ChampCar néven működött tovább. Hogy jutott idáig egy, a 90-es években a Forma-1 népszerűségét is túlszárnyaló versenysorozat? A rajongók szemében 1996-os húzásával máig főgonosznak számító Tony George nemcsak egy új szériát indított el, de az IMS főnökeként hatalmában állt a legendás Indianapolis 500-as verseny átmentése is. A CART ezzel elvesztette az autósport-történelem egyik legrangosabb versenyét, míg az Indy Racing League nevű szakadár sorozat vonzóvá vált a nagy csapatok számára, akik lassan mind átpártoltak a 2003-tól IndyCar névre keresztelt bajnokságba. A ChampCar és az IndyCar 2007-ig rivalizált egymással, de a CART korábbi népszerűségét egyikük sem tudta elérni. A kisebb rajtrács és az alacsonyabb színvonal jót tett a NASCAR-nak, amely a 2000-es évek elején rengeteg kiábrándult nézőt nyert. A kakaskodásból végül a ChampCar húzta a rövidebbet, 2008 elején bejelentették az IndyCarral való egyesülést. 1995 után tehát újra egy égisz alá került az észak-amerikai nyíltkerekes versenyzés, de az azóta eltelt bő egy évtized után alaposan megtépázott renoméval. A régi dicsőséget az IndyCar nem nyerte vissza az újraegyesítést követő ötödik szezonban sem, de 2012-t látva elmondhatjuk, hogy a széria végre jó irányba halad. A CART és a ChampCar az internetnek hála nem tűnt el teljesen, szinte bármelyik versenyt teljes egészében megnézhetik a rajongók. A ránk maradt gazdag videóanyagból szemezgetve a számtalanból három emlékezetes esetet emelnék ki:
Hatalmas rajtbaleset a 2002-es ausztrál versenyről:
Nem véletlen a sebességkorlátozás a vasúti átjárókon, a 2005-ös san jose-i verseny szó szerint sínen volt:
Katherine Legge-nek egy haja szála sem görbült ebben a rémisztő balesetben a Road Americán 2006-ban:
A1 Grand Prix - alakult 2005-ben, megszűnt 2010-ben
2012 olimpiai év volt, ezért nem maradhatott el a már megszokott vita arról, miért nem szerepel a motorsport az olimpia programjában. A megszámlálhatatlan eszmecsere általában abban merül ki, hogy autóverseny nem lehet a nyári játékokon, mert túl sok múlik a technikán, bizonytalan az autók milyensége, nem lehetne megfelelő helyszínt biztosítani és a motorsport nem nemzetek küzdelme. Az utolsó problémát hidalta át forradalmi újításával az A1GP sorozat, ahol nemzetek csapatai mérték össze tudásukat. Minden náció egy autóval képviselte magát, a versenyzők elenyésző kivétellel saját hazájukat képviselték és egy szezonban többször cserélődtek. A versenyeket a téli "uborkaszezon" alatt rendezték, így tulajdonképpen bármelyik pilóta igazolható volt. Ennek köszönhető, hogy az A1GP nemcsak nemzetek, de különböző bajnokságokból már ismert vagy ezt követően megismert versenyzők csatája is volt. Elképesztően sok, összesen 134 versenyző állt rajthoz a mindössze öt év alatt. Közülük 19-et vagy azelőtt, vagy azután láthattunk a Forma-1-ben. A sokszínű felhozatal látványos versenyeket produkált, az A1GP mégis csődbe jutott az ötödik szezon kezdetén. A 2008-09-es évadnak a sorozat új kasztnival és új, nevezetesen Ferrari motorral vágott neki. Mint kiderült, ez a tervezettnél jóval nagyobb költségeket rótt a szériára és a fizetési kötelezettségeiket nem is tudták időben teljesíteni. Az A1GP anyagi helyzete már azelőtt sem volt rózsás, a szponzorok nem tolongtak a vezérigazgató Tony Teixeira ajtaja előtt, aki 2006-ban vette át a sorozatot az alapító dubai sejktől. A pénzügyi problémák végül pontot tettek a bajnokság rövid történetére és a 2011-ben meglebegtetett újraindítás körül azóta is nagy a csend. Nagy kár az A1GP-ért, eredeti koncepciójával remek szórakoztatást nyújtott. Az öt év számtalan emlékezetes pillanatából íme két baki:
Nem könnyű biztonsági autós fázis alatt sem pályán tartani az autót 2006-ban Mexikóban:
Bizony a rajtolás folyamata sem egyszerű 2008-ban Malajziában:
Superleague Formula - alakult 2008-ban, megszűnt 2011-ben
A világ két legnézettebb sportágát, az autósportot és a labdarúgást gyúrta össze a Superleague Formula sorozat. Az istállók ismert futballklubok nevei alatt és támogatásával versenyeztek, de az eredeti elképzelés az A1GP-hez hasonlóan ugyancsak megbukott. Bár 2010-re a korábbi két évhez képest kétszer több versenyhétvégét rendeztek, számszerint tizenkettőt, a túl lassan növekvő érdeklődés miatt a klubok elpártoltak a szériától. Hogy ne váljon nevetségessé a SF a túl alacsony létszám miatt, nemzetek váltották fel a klubokat, de a sorozat 2011-re teljesen kifulladt. A tervezett kilenc versenyből csak kettőt tartottak meg, mert a többi hét verseny szervezőivel különböző kérdésekben nem tudtak megállapodni. A Sonangol olajtársasággal kötött két éves szponzori szerződés 2010 végén lejárt, így a pénzcsapok is elzárultak. Az utolsó versenyt a belgiumi Zolderben rendezték 2011 júliusában, utána bizonytalanság következett a törölt versenyek miatt. A szervezők megpróbáltak helyszíneket találni, de már túl kevés volt az idejük, így a Superleague Formula autói is elcsendesedtek.
