Nagy várakozás előzte meg a 82. Le Mans-i 24 órás autóversenyt, melyen a Porsche visszatérésének köszönhetően három gyártó küzdött az abszolút diadalért. A klasszikusokat idéző küzdelmekről álmodoztak az Audi dominanciájába kissé belefáradók, és ha más formában is, mint várták, de megidéződött a régi idők Le Mans-ja.
A technika ördöge ugyanis régóta nem látott elánnal szedte az áldozatait, ezért a végső győztes pozíciója csak másfél órával a leintés előtt szilárdult meg. Miután 14 élen töltött óra után a 7-es rajtszámú Toyota eltűnt a versenyből, a műszaki problémák ecc, pecc, kimehetsz módjára találták meg az esélyeseket. Hosszabb, rövidebb időre a gyári csapatok összes autóját garázsba kellett tolni az egynapos futam alatt, a kérdés már csak az volt, melyik trió lesz az, akit megkímél a technika az élen.
Végül a 2-es Audi bírta a legtovább, a pár éve még szürke eminenciásnak tartott Benoit Treluyer, Marcel Fässler és Andre Lotterer trió így harmadik Le Mans-i serlegét vihette haza. Mögöttük végzett az 1-es egység, amely két nappal a rajt előtt még autóval sem rendelkezett Loic Duval horrorisztikus balesete miatt. Az Audinál beismerték, miután a turbó szerelése miatt több kör hátrányba kerültek, már nem hittek a győzelemben. 2014 már csak ilyen valószerűtlen fordulatokat hozott.
Nem lehet nem sajnálni a Toyotát. Harmadik nekifutásra, tökéletes szezonkezdet után a legnagyobb esélyesek voltak, de a balszerencse, ami eddig elkerülte őket, most lesújtott. Alex Wurz, Stephane Sarrazin és Kazuki Nakajima már maga előtt látta a győzelmi trófeát, mikor az autó erejét vesztette. A második, 8-as rajtszámú csapat végül dobogóra állt, ami nem kis bravúr azok után, hogy Nicolas Lapierre a harmadik órában az esőben a Bonanomi-Bird ütközés miatt palánknak vágta a TS 040 Hybridet. A japánoknak így is sovány vigasz a bronzérem.
Micsoda visszatérés a Porschétól! Az ellenfelek technikai zűrjei miatt a 20-as rajtszámú kocsi akár nyerhetett is volna, de Timo Bernhard, Brendon Hartley és Mark Webber kalandja másfél órával a leintés előtt véget ért. A 14-es autó keretbe foglalta a napot, az elején és a végén is adott munkát a szerelőknek, de a kockás zászlót meglátta.
Az LMP2 is nagy drámák színtere volt. A 35-ös G-Drive OAK autó egy kényelmes előnyt veszített el fékproblémák és hajtásgondok miatt, de rajtuk kívül a 36-os Signatech Alpine és a 47-es KCMG is fájdalmas búcsút kellett, hogy vegyen az elsőségtől a technika, illetve baleset miatt. A Jota Sport Harry Tincknell, Simon Dolan és Oliver Turvey hármasával kategóriagyőzelmet szerzett, rácáfolva a verseny végi oddsokra.
A GT-ben a szokottnál valamivel kevesebb akciót láttunk, bár az Aston és a Corvette éjszakai csatája biztosan emlékezetes marad. A profik között az AF Corse Giancarlo Fisichella, Gianmaria Bruni és Toni Vilander triója megismételte két évvel ezelőtti győzelmét, míg az „amatőr” kategóriában az Aston Martin dán csapata (Kristian Poulsen, David Heinemeier-Hansson, Nicki Thiim) örülhetett.
Milyen volt az idei Le Mans? Igazi enduransz verseny volt, bárkire lecsaphatott a technika ördöge és végül az nyert, akit a legkevesebbszer és a „legjobbkor” gyötört. Az Audi ismét bebizonyította, miért uralja ezt a sportot már egy évtizede, és Le Mans is bizonyította, hogy a 24 órás versenyen a legreménytelenebb helyzetből is van visszaút. Volt eső, voltak balesetek, dráma minden mennyiségben. Ott fent nem akármilyen forgatókönyvet írtak idénre!
Képek: autoblog.com
