Tetsuya Ota - Super GT, Fuji Speedway, 1998
Tetsuya Ota nevét aligha ismeri meg a nemzetközi publikum, ha a Super GT szervezői lefújják a fuji versenyt a zuhogó eső és a rossz látási viszonyok miatt. A japánok azonban nem a félénkségükről ismertek, így útjára indították a mezőnyt. A felvezető kör után a biztonsági autó egyes vélemények szerint túl gyorsan hajtott a körülményekhez képest, a bajt viszont nem közvetlenül ez okozta, hanem a váratlan lassítása. Az egyik Porsche a fékezés miatt felúszott a vízen és az előtte szintén hirtelen lassításra kényszerített 911-et hátulról eltalálta. Az ütközés következtében a hátulról jövő kivágódott a pályáról és egy korláttal való találkozás után a füvön keresztbe állt meg. Ota szintén elvesztette az irányítást autója felett és a Ferrari az épp megálló Porschéba csapódott, lángba borítva mindkét autót. A német autót vezető japán hamar kiszállt és sérülésekkel, de megúszta, Ferraris társa azonban a lángoló autóval a pálya ellenkező oldalán állt meg. Hihetetlen, de másfél percig senki nem sietett Ota segítségére, akinek vészesen fogytak a túlélési esélyei. Végül egy Mazdás versenyzőtársa állt meg, aki egy közelben elhelyezett tűzoltókészülékkel fékezte meg a lángokat. Egy pályamunkás húzta ki az autóból az állni is képtelen Otát, akinek az arcára olvadt a sisakrostély, miután az aszfaltra fektették. Harmadfokú égési sérülésekkel és füstmérgezéssel szállították kórházba, és bár csodával ért fel a túlélése, a versenyzői karrierjét nem tudta folytatni, miután jobb karját nem tudta rendesen mozgatni. A versenyt végül az egyre rosszabb időjárási viszonyok miatt lefújták. Ota 1999-ben beperelte a szervezőket, 2 millió 500 ezer dollárnak megfelelő japán jen követeléséből végül 800 ezer dollárnyit kapott, mivel a bíró részben őt is felelősnek ítélte.
Luciano Burti - Forma-1, Spa-Francorchamps, 2001
A 2001-es Belga Nagydíj 4. körében Eddie Irvine-nal csatázó Luciano Burti a pálya egyik leggyorsabb pontján, a Blanchimont kanyarban csapódott közel 250 km/h sebességgel frontálisan a gumifalba, miután az Irvine-nal történt apró koccanás után letört az első vezetőszárnya. A Prost szinte teljesen megsemmisült, Burti pedig a gumifal ölelésében ült hosszú ideig eszméletlenül. Agyrázkódást és zúzódásokat szenvedett, három napig volt mesterséges kómában. Csak tavaly, 11 évvel a borzalmas balesete után beszélt arról a pokoli időszakról, melyet végig kellett küzdenie. A futam napja teljesen kiesett az emlékezetéből és két évig tartott a teljes regenerálódása. Négy hónapig szenvedett rohamokkal és keverte a szavakat, de a rövidtávú memóriájában is zavarok keletkeztek. Forma-1-es versenyzőként soha nem tért vissza, de három évig volt a Ferrari tesztpilótája. 2005 óta a brazil Stock Car sorozatban versenyez, melyben eddig két győzelmet és nyolc dobogót szerzett.
Alessandro Zanardi - CART, Lausitzring, 2001
Alighanem a nagy túlélők közül Alex Zanardi története a leginspirálóbb. 2001-ben a sikertelen Forma-1-es kiruccanás után tért vissza a CART sorozatba, korábbi győzelmei helyszínére. Az évad nem alakult túl jól számára, de az Európában vendégeskedő amerikai széria német versenyén Zanardi az addigi legjobbját nyújtotta. Győzelemre is esélyesen fejezte be utolsó boxkiállását, de a pályára visszatérve hirtelen gyorsított ki, az autó megindult balra, de megforogni már nem volt ideje: az épp érkező Alex Taglianinak esélye sem volt kikerülni az olaszt, így oldalról belerohant, elválasztva Zanardi autójának orrát a karosszéria többi részétől. Az ütközés annyira rossz szögben történt, hogy Alex mindkét lábát elvesztette és alig maradt vér a szervezetében. A gyors beavatkozás az életét meg tudta menteni, de a lába megmaradt részéből tovább kellett amputálni a három órás kórházi műtét alatt, hogy megelőzzék a fertőzést. Sokan aggódtak, hogy miként fogja Zanardi viselni a szörnyű baleset következményeit, de az olasz küzdőszellemét nem vesztette el: elégedetlenkedve lábprotézisével, saját kezűleg készített magának egyet, amelynek (is) köszönhetően a versenyzést sem kellett abbahagynia. A 2005-ben indult WTCC első versenyének rajtrácsán egy átalakított BMW-vel ő is helyet foglalt, 2009-ig tartó karrierjét pedig összesen négy győzelem kísérte. Túraautós évei után sem vonult nyugdíjba, átült egy kézzel hajtott kerékpárra, melyen két aranyérmet és egy ezüstöt szerzett a 2012-es paralimpiai játékokon! Zanardi bevallotta, hiányzik neki az autózás, bár a novemberi DTM teszt ellenére kizárta a Német Túraautó-bajnokságba való igazolást. Nem véletlen, hiszen nagy álma, hogy ott legyen az Indianapolis 500-on és a kockás zászló alatt átszelje a híres brickyardot. Ismerve eltökéltségét, csak rajta múlik, ezt mikor teheti meg. Elképesztő akaratereje előtt meghajolt a világ: a Top Gear magazin 2012 emberének választotta, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság pedig győzelmét London 12 legnagyobb diadalainak egyikekén tartja számon.
