Ismert közhely, hogy a motorsport veszélyes. Sokan hajlamosak legyinteni, amikor biztonságról szóló fejtegetéseket hallanak. Minden évben balesetek tucatjait látjuk a világ motorsportjának minden tájáról, melyek túlnyomó többségben sérülés nélkül végződnek. Sokat halljuk azt a vélekedést, hogy a mai motorsport túl biztonságos. Könnyű erre cáfolatot találni. A következő három részes sorozatnak olyan versenyzők a szereplői, akik pályafutásuk egy adott pillanatában majdnem életüket veszítették, de sikerült kitérniük a kaszás csapása elől. Kilenc túlélő, a teljesség igénye nélkül.
Niki Lauda - Forma-1, Nürburgring (Nordschleife), 1976
Niki Lauda aggályok között érkezett meg az 1976-os Német Nagydíjra, mert a pálya veszélyessége miatt szervezett bojkottakciója kudarcba fulladt. Az osztrák volt a legnagyobb ellenzője a 23 km-es Nürburgringnek és végül az ő súlyos balesete kellett ahhoz, hogy a ma használt vonalvezetést megépítsék. Lauda futóműve az első körben kitört, nekicsapva Ferrariját a palánknak, ahonnan tűzgolyóként csapódott vissza a pályára. Az autót Brett Lunger eltalálta, de az amerikai rögtön kiszállt és a bajba jutott világbajnok segítségére sietett, több társával együtt. Ők húzták ki Nikit az égő autóból, aki a sisakjának sérülése miatt komoly égési sérüléseket szenvedett a fején: elvesztette jobb fülét, de füstmérgezést is szenvedett. A kimentése után lábra tudott ugyan állni, de később kómába esett. Ennek ellenére két hónappal később már újra autóban ült, a visszatérésekor kötéssel a fején, elmondása szerint rettegve vezetett az ugyancsak veszélyes Monzában. Bár ott negyedik lett, a világbajnokságot elvesztette, mert az évadzáró Japán Nagydíjról a második körben önként kiállt a zuhogó eső okozta veszély miatt. Lauda egy évvel később megszerezte második vb-címét a Ferrarival, majd két kevésbé sikeres Brabham-év után visszavonult. 1982-ben McLarennel tért vissza, két évvel később pedig egy újabb világbajnokságot nyert. 1985-ben fejezte be pályafutását, de a Forma-1-et sosem hagyta el, sőt, 2012 végén kinevezték a Mercedes csapat egyik vezetőjének, amely pozíciójában kulcsszerepet játszott Lewis Hamilton leigazolásában.
Martin Donnelly - Forma-1, Jerez, 1990
Martin Donnelly Forma-1-es pályafutása mindössze 15 versenyig tartott, de ennyi is elég volt számára, hogy az egyik legnagyobb túlélőként tartsuk számon. Az 1990-es Spanyol Nagydíj egyik szabadedzésén a brit a pálya egy éles kanyarjánál szalagkorlátnak ütközött, amely kettétörte a Lotus karosszériáját, Donnelly-t pedig a pálya közepére repítette, hátán az üléssel. A mentőcsapat szerencsére időben a helyszínre ért és kórházba szállította a szerencsétlenül járt pilótát, akinek mindkét lába eltört, zúzódások érték a tüdejét és agyrázkódást szenvedett. Hosszú ideig tartó felépülés után visszatért a versenypályákra, de a profi karrierje véget ért. Donnelly nem szakadt el a Lotus-tól, de a Forma-1-től sem teljesen: bemutatókon vesz részt és szervez is Lotus-szal kapcsolatos rendezvényeket, az FIA-nak pedig már a rendelkezésére állt, mint negyedik versenybíró.
Karl Wendlinger - Forma-1, Monaco, 1994
Karl Wendliger nagy balesete a Forma-1 történetének legérzékenyebb napjaiban történt: az 1994-es Monacói Nagydíjat mindössze két héttel a san marinói fekete hétvége után rendezték, ahol a fiatal osztrák Roland Ratzenberger és a háromszoros világbajnok Ayrton Senna is végzetes balesetet szenvedett. A biztonság kérdése töltötte ki a legnagyobb helyet ekkor az F1 koponyáiban és Wendlinger bukása tovább nyomasztotta a paddockot. A Saubernél a második szezonját töltő osztrák a csütörtöki edzésen az alagút után a szemtanúk szerint túl korán fékezett, amely megbosszulta magát a nyújtott, hepehupás jobbosban: a Sauber a palánknak csapódott és megállíthatatlanul csúszott bele a sikán bukóterének báláiba, oldalról eltrafálva azokat. Wendlingert a becsapódáskor fejen találta az egyik, aminek következtében elvesztette az eszméletét. Két hétig feküdt kómában élet és halál között, de végül villámgyors felépülésbe kezdett. A szezon végéig nem tért vissza, de 1995-re újabb lehetőséget kapott, amellyel viszont nem tudott élni. Peter Sauber épp Monaco előtt váltotta le, és bár az évad utolsó két versenyére visszahívta, Wendlinger már nem volt többé a régi. Bár a Forma-1 kapui bezárultak előtte, versenyzői karrierjét nem törte derékba a baleset: 1999-ben és 2000-ben Olivier Berettával és Dominique Dupuy-val GTS kategóriában megnyerte a Le Mans-i 24 órást, 2010-től 2011-ig pedig a GT1 Világbajnokságban tekergette egy Nissan, majd egy Lamborghini kormányát, igaz, kevés sikerrel. Tavaly különböző nemzetközi GT versenyeken indult, melyeken dobogóra is tudott állni.
